Sztem egyszerű:) A rémálomtól kezdve minden Arnaud képzeletében zajlik. G. nyilván nem csókolja meg csak úgy, semmi előzmény nélkül, miután egyik csajt dönti meg a másik után. G. alakja Arnaud vágyainak lassan kirajzolódó tárgya, egy eszköz, rajta keresztül (az ő "segítségével") jön rá, hogy valójában meleg. A tábortűznél mondja ki, erre vártam egész nap (=együtt lenni veled=egy fiúval), sztem ez a végleges beismerése önmaga előtt, kvázi, azt mondja, ez vagyok én, mindig is ez voltam, ez az, amire vágyom. A további beszélgetés számomra azt jelenti, hogy rájön arra is, hogy G. sosem lehet(ne) az övé, mert a lányokat szereti. A magányos táborozás szintén jelkép (egyedüllét a problémával, őrlődés, gondolkodás, elfogadás), a dal szövegével együtt tökéletes sztem (megpróbálom a dolgokat a fényben szemlélni, de sötét lepel takarja stb). Az este még mindig egyedül telik, magányosan, de az új nap új fényt hoz, és amikor egy hozzá hasonlóval találkozik, akkor érti meg, hogy van remény (fény) számára is:)
Ha meg valódi az egész, akkor is ugyanez, annyi változtatással, hogy G. ha bele is ment egy ilyen testi együttlétbe, akkor szó szerint kell venni a tábortűznél mondottakat, viszont az eredmény ugyanaz. Nem lesz A. párja, mert nem meleg.