Igen , sajnos az emberek a tudatlan emberek többsége velük azonosítja a többi meleget is.
magam is biszex vagyok és a legjobb barátom meleg , nagyon sok meleg embert ismerek s bizony többre tartom őket mint sok más hetero embert.

Sosem tetszett a meleg felvonulás. Idén azonban elgondolkoztam, hogy mi lenne, ha kimennénk a párommal és csendben végigvonulnánk egymás mellett, ugyanígy a többiek, akik egyszerűen csak normális életet szeretnének élni melegként, seggrázás és ripacskodás nélkül. Lássuk, lássák, hogy mennyi ember van, aki nem kérkedni akar a másságával, hanem békében élni.
Nem ismerek a páromon kívül melegeket, de bevallom őszintén mostanáig nem is nagyon volt kedvem, mert amit ebből a világból láttam az elszomorított.

Testtömegem teljesen átlagos, mégis elismerem, nehéz fickó vagyok.
Most is, olvasgatva a bejegyzést, meg a hozzászólásokat, az jutott eszembe, hogy igazán sose értettem, miért látnak az emberek mindent olyan egyszerűnek. Velem az a baj, hogy semmit sem tudok a háttérben meghúzódó összefüggések tengere nélkül szemlélni, ezért számomra nincsenek is a világon annyira egyszerű dolgok, amelyeket felszínes előítéletek, vagy a "magister dixit" kényelmes, a felelősségvállalás terhétől megkímélő alapjaira helyezve tudnék vizsgálni. Ilyen kérdés ez is.

Hogy miért utálják sokan (ez a szó elkelt volna a bejegyzés címében is, ha másért nem, hát a heterofóbia vádjának kivédése céljából :)) a melegeket, nos, ennek elég összetett oka van, és ennek néhány lényeges elemét más bejegyzések alatt megpróbáltam összefoglalni. Itt azonban eddig mindenki aktualizálva egyszerűsítette a problémát, és a nyilván univerzális érvényű, öröktől fogva létező (még leírni is nehezemre esik ekkora marhaságokat! :D) jó erkölcsöket (arról is szóltam már, hogy egy társadalom értékrendje, mondjuk a mi, európai típusú értékeink hogyan alakultak ki) sértő, a közlekedéshez való jogok érvényesítését korlátozó, a gyerekek fejlődését megzavaró, meg tudom is én, miféle egyéb, helyrehozhatatlan erkölcsi, politikai, kulturális és gazdasági károkat okozó "melegfelvonulást" teszi felelőssé a homofóbiáért. Atyaég! Fiúcskák (és persze tisztes honleányok :D)! Ha ez ennyire egyszerű lenne, akkor percek alatt elszállhatna minden gondunk! Mindenki marad otthon a kívánatos, szexi popsiján, fogja a kedvese vállát, derekát, kezét, akármijét :D, szerelmesen turbékol vele, és úgy általában is boldogan elvan a maga kis maszek szemétdombján. Csakhogy éppen itt van a kutya elásva! Ha senki sem látja, hogy oDeeey-t ölelgetem (nyugi, ne féltékenykedjen senki, mert sajnos én is csak innen, a blogról ismerem! :D), akkor az - így mondják - magánügy, s ami még ezen is túl van, az meg egyenesen hálószobatitok. Ja. De a heterók naponta az utcára vihetik mindezt, de legalábbis jó részét, méghozzá büszkén és magabiztosan: hadd tudja meg már a világ, hogy én téged szeretlek... :)
Idézőjelbe tettem a melegfelvonulás szót. Az ok ezúttal számomra is egyszerű: a hazai DEMONSTRÁCIÓ nemcsak a melegekről szól, hanem számos más szexuális verzió képviselői is ezt az alkalmat próbálják megragadni arra, hogy jelezzék a bölcs (?) közösségnek: ők is léteznek. Ilyenek például a transzszexuálisok, de ilyenek a transzvesztiták is. Az utóbbiak valóban szívesen ékesítik-festegetik magukat, különös maskarákba is szívesen bújnak, és többnyire, ha nem is kizárólag, ők azok is, akik ezeken a nyilvános rendezvényeken színes pávatollat (műtoll az valójában, remélem! :D) dugnak a fenekükbe, önfeledten táncolnak a kamionok platóján, énekelnek, és általában úgy néznek ki, mint akik boldogok. Nem tudom, azok-e, de ha ott igen, másutt, máskor, a hétköznapokban, amelyekből azért kicsivel több van, mint az efféle, karneváli hangulatú napokból, cseppet sem biztos, hogy azok. Szóval, míg a világ sok országának városaiban a "pride" világos jelentésű ("nem kérkedem, de bátran, emelt fővel, büszkén vállalom ÖNMAGAMAT, mert nem akarok beleőrülni az identitásom és az orientációm, azaz teljes és valódi önmagam szégyenkező és megbetegítő titkolásába"), és a felvonulások is valóban össznépi jellegű, karneváli mulatságok, ahol együtt vigad öreg, fiatal, hetero, meleg, transz- ilyen, transz- olyan, addig kis hazánkban ez a felvonulás a súlyos diszkrimináció elleni demonstrálásnak szinte az egyetlen olyan eszköze, amely nyíltan szól a köznek. És sajnos, az általatok is kifogásolt stílusával öngólt is rúg a mozgalomnak, mert a szervezők, egészen a két évvel ezelőtti felvonulásig, figyelmen kívül hagyták a hazai közgondolkodás jellemzőit, a fejek állapotát, és ahelyett, hogy méltósággal, csendben, de kedves mosollyal, utcai ruhába öltözve vonuló hadat verbuváltak volna, a közérdekű összefüggések felismerésében sokkal előbbre járó társadalmaktól ellesett, külföldi mintát követték, és ezzel bizony enyhén szólva sem sokat használtak az ügynek. Mi még elég messze vagyunk attól, hogy egy nagyváros lakóinak többsége boldogan várja a melegek utcai karneválját, és együtt vonuljon, vigadjon velük. Legalább ilyenkor: "hadd érezzék ezek a 'lekváros cserépedények' :D a mi nagylelkűségünket és intelligens toleranciánkat!" Nem, ma még ez se megy. Jó, jó, igazatok van: tényleg vannak, akik számolják a napokat a következő pride-ig, főképp a vallási bigottság, vagy a titkolni kívánt melegségük okán homofób emberek, no, meg szegény, aggódó, "melegfiús" édesanyák... Én egyik sem vagyok, de én is aggódva várom az eseményeket, és reménykedem, hogy megússzuk sebesültek - rosszabbra gondolni sem merek! - nélkül az eseményeket.
Őszinte lehetek? Leszek: szeretném, ha mielőbb okom lenne szétkergetni a mégoly méltósággal vonuló meleg méltatlankodókat. Mondjuk azért, mert régóta nincs semmi okuk a demonstrálásra, hacsak nem hagyományőrző emlékmenetről van szó. Miért is nem lenne okuk? Hát, mert az életük egyetlen területén sem szenvednek már hátrányt a szóban fogó másságuk miatt. Lám, a felvonulásra is kéz a kézben érkeztek, sokuk ujján jegygyűrű csillan a júliusi napfényben, némelyikük nyakában aranyos kiskölyök lovagol, és apunak szólítja a megült paripát, meg a mellette boldog mosollyal bandukoló férfit is, amott, távolabb meg egy fiú páros - is! :) - csókolózik önfeledten a park árnyékos sarkában álló padon..., és senki se félti a nemzetet a kihalástól, mert rég tudják róluk azt is, hogy ők mindig kisebbség voltak, populációs arányuk évezredek óta nem változik, és kisebbség is maradnak, időben és térben meglepő pontossággal, állandó arányban megjelenítve e másságot (ennek okát is elég jól kezdjük érteni), tehát semmilyen veszélyt nem jelentve az adott közösség fennmaradása szempontjából, ellenkezőleg...! A hétköznapok eseményei is ugyanilyen unalmasak, el akár addig, hogy az átmenetileg, ilyen-olyan okból állami gondoskodásba vett kölykökért sok meleg áll sorban a gyermekotthonok előtt, és a lurkók elhelyezéséről döntő bizottságot ez cseppet sem zavarja, hisz azt is tudják, hogy ezek a fickók (csajok) remek szülők, legalábbis semmivel sem rosszabbak, mint a vegyes párosok...
De most hagyjuk a lehetséges szép jövőt! S ha tényleg ilyen, feszültségektől mentes, boldog, együttműködéssel jellemezhető jövőt szeretnénk a közösségünknek (társadalom), akkor azt azért lássuk be: nem a meleg méltóság menete gerjeszti a melegek megvetését és gyűlöletét! Dehogy! Ez csak egy remek alkalom a világosan meghatározható érdekek buta rabszolgájává tett emberek számára a melegek utálatának a - sajnos ma még közel össznépi, és bizony gyakran éppen a hangoztatott, "erkölcsösnek" mondott viselkedési normákat mélyen sértő - kifejezésére. Ezért a magam részéről, az elérendő célokat megértve, azokkal egyetértve, minden erőmmel támogatok minden olyan aktivitást, amely képes a köztudatlanság hatékony, elemien közcélú felszámolására. Számomra ilyen a MELEG MÉLTÓSÁG (= a melegek emberi méltósága!) menete is. Ha a fővárosban élnék, nemcsak részt vennék azon, hanem beállnék a szervezők közé is. Pedig nem is vagyok biztos benne, hogy meleg vagyok... :) Vicces talán, de ezt még tényleg nem tudom (ha csak ezt nem tudnám! :)), de eszemben sincs görcsölni emiatt. Azt viszont elég jól értem, hogy miféle ostobaságok nyomorgatják - teljesen feleslegesen - a társadalmunkat. Hát, ezért ugat tucat - ezúttal prózában. Jobb is így, ugye? :D Nem ígérem, hogy ezután mindig így lesz! ;)

Viszont most goromba leszek, ezt nektek:

({) + tizenegy, az éppen egy tucat, jut mindenkinek. :D

Jó éjt!

Ja! Még egy szóra, ha lehet! ;) :D
Mielőtt leáztatnám habtestemet, és eltűnnék a vackomon (jó lenne már, mi? :D), megosztom veletek egy gyermekdeden naiv víziómat: mi lenne, ha egy nem túl távoli, de a földi életet nem veszélyeztető, a galaxisunk Orion karjában bekövetkező esemény gamma sugárzása (lehet, hogy az elektromágneses sugárzás más tartományában kellene elképzelnem ezt az őrültséget, asztrofizikusok és biológusok kritikáját elkerülendő) a melegek részleges amnéziáját idézné elő? A fickók a társadalom ellenszenvét teljesen elfeledve, önmagukat, úgy, ahogyan vannak, teljesen természetesnek tekintve ébrednének, és eszerint is viselkednének ország- sőt világszerte, és senki se tudna mit kezdeni velük: lepattanna róluk minden eszement, előítéletes szöveg, demagóg érvelés, ijesztgetés, a beszólásokon csak mosolyognának, hisz voltaképp némelyikük még vicces is, a gorombaságokat meg egyszerűen nem is értenék...
De a legnagyobb dilemmám az - és ennek megoldásában esdve kérem a segítségeteket -, hogy mi a keserves, búbánatos francért is kellene ehhez gamma sugárzás, vagy más, nem földi eredetű effektus?
Epekedve várom megtisztelő válaszotokat! A megnyugtató válasz íróját jutalom is illeti. Íme egy kis előleg:

(K)
tucat (ez aláírás, és nem az előleg mértéke!) :D

Hi, scallywags, I may tell you I'm so glad to be here!
I'v been searching for weeks for a guy like this oDeeey.
But please let me not to tell you what could make me happier... ;) :D
I am not religious at all, but now I say this: o, Lord, what a day!

(Just because you weren't promised to be safe from my rhymes. Please don't hate me too much for this! ;) :D)