1 hónapig távol voltam Magyarországtól, ezt észre is vehettétek, mert új bejegyzés is emiatt nem került fel. Most viszont van miről írnom! Olaszországban voltam, dolgozni.
Közel 20 magyarral - ismeretlenekkel - voltam kinn összezárva.
Még itthon megfogadtam a titoktartási szerződés aláírásával egyidőben, hogy a vonzódásom is titokban fogom tartani, mivel magyar emberben nem bízom.
Elkezdődött a "reality", nem szimpatikus emberrel kerültem egy szobába, lerítt róla a bunkó parasztság, majd később be is igazolódott, hogy jól gondoltam - mivel nem ítélek elsőre. A magyarok közül csak néhány olyan volt aki normális volt - értem ez alatt azt, hogy a többi el volt szállva magától, kétszínű, sunyi, gerinctelen volt.
Furcsa helyzeteket szőtt persze az, amikor nem egyedül dolgoztam, hanem tettek mellém pár embert, fiúkat, és ők folyton folyvást a p*náról beszéltek, valamint már addig fajult a dolog hogy szemben álló 40-es hölgyet dumálták ki, vajon engedi-e hátulról, stb... nyilván már egy heteró jóízlését is sértheti, de ezek akkora tahók voltak, hogy már majdhogynem élvezték a fantáziálást...
Én ezen témákhoz nem szóltam hozzá, csakúgy mint ahogyan a buszon látott hatalmas keblekkel megáldott lányokhoz sem... :D Azon gondolkoztam, hogy ez vajon feltűnik-e nekik... igazából nem is érdekelt, nem érdekelt mit gondolnak rólam, fel voltam arra is készülve, mi van ha rákérdeznek, hogy meleg vagyok-e.
Nem tették, max. a hátam mögött kibeszéltek, mert egyszer biztos rólam volt szó - ugyanis hallottam a nevem, kérdeztem mi van velem, erre: "semmi, semmi, hosszú történet". Jaaaah! Jó! és a képükbe vágtam egy gúnyos mosolyt.
A munkahelyemen rendes emberekkel is találkoztam, olaszokkal, ukrán, szerb emberkékkel. Belefutottam egy olyan fiúba, akivel folyton összenéztünk, és tulajdonképpen szemeztünk... Nem is kellett több, hogy félreértsem a dolgokat. Már ott tartottunk, hogy megbeszéltünk este megiszunk a városban egy fröccsöt. Aztán amikor mentem egyeztetni a helyet és az időpontot, hozzátette hogy ok, hozza a barátnőjét is, meg én is hozhatok emberkéket a magyarok közül is...
Guycrush. Elég nagy csalódás volt. Hogy érthettem így félre azokat a jeleket... :( A srác egyébként iszonyatosan vonzó volt, igazi olasz, hatalmas szemekkel, kreol bőr, és "édes arc"... Pár nap alatt azért túltettem magam a dolgon, viszont a csoportunkban volt egy édes pár, olyan helyesek együtt, és őket látva bizony még jobban felerősödött bennem az érzés: hiányzik. valaki.
Valaki, akihez odabújhatnék, akivel boldog tudnék lenni, hiányzik a szerelem, és az az ember akitől megkapnék olyan dolgokat, amelyek a legfontosabbak egy boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolatban...
Az olasz fiúk - mellesleg a lányok is - gyönyörűek, szép szemük, fejük van és karakteres arcuk. Tudtam volna válogatni :P
Most pedig már ismét itthon, új terveket szőttem, szeretném megtalálni azt a valakit, valamint változtatni az életemen egy picit, elég volt az eddigiből...