Élni, és élni hagyni - meleg fiú blog

... na nem a blogot hagyom abba, nem kell aggódni, csak az itteni életem.

Végre sikerült elindulni az álmaim felé vezető úton. Legalábbis úgy néz ki. Új életet szeretnék kezdeni, magyar mentalitású emberek nélkül, új környezetben, új barátokkal. Erre fogok törekedni.

Ahogyan azt olaszországi beszámolómban említettem, itthon voltam egy időre, de nem akartam sokáig maradni.

Így aztán az októbert már Londonban kezdem! Bizony, a hét végén indulok, magam mögött hagyva a negatív dolgokat, a megaláztatásokat, melyeket melegként magyar földön kaptam, (és kaphatnék) és előre tekintve, szeretném megtalálni a számításomat.

Persze a sok rossz mellett itt hagyom a barátaim is, a rokonaim, tesóim. Ez már kevésbé jó érzés, sőt nagyon is nyomasztó most még, viszont tudom, hogy helyesen cselekszem. Mennem kell, mert itt nem vagyok boldog, és többre akarom vinni. Vágyom a jobbra, és igyekszem minden erőmmel azon lenni, hogy valóban jobbá is változzanak a dolgok.

A meleg fiú blogja ettől még nem zárul be. Folytatom internetes naplóm írását, melyben remélem hogy egyre több pozitív dologról tudok majd beszámolni Nektek! :)

Egy rögtönzött, igazából indulatverssel búcsúzom most tőletek egy időre, viszont figyeljétek a blogot, mert egyszer csak jelentkezem, addig is szavazzatok, írjatok nekem üzit, vagy olvasgassátok eddigi bejegyzéseimet.

Csók a családnak! :) and don't forget to MIND THE GAP! :D

Magyarország, ne sirass! Én sem miattad hullajtom könnyem, csak azon emberektől való elbúcsúzás miatt, akiket szeretek.

Elűztél innen, mert nem nyújtottál számomra meleg táptalajt,

ehelyett sanyargattál társadalmaddal, és mentalitásoddal te nyomorult!

Mi jogon kérnéd hát, hogy legyek büszke magyarságomra, ha való önmagam sem lehettem saját hazámban?

A minap akadtam erre a csodás francia rövidfilmre, amely két tinédzser fiú furcsa barátságát mutatja be. Fiatalok, keresik az útjukat, és így alakul ki köztük egy testi-lelki kötődés. A shortfilm melegek számára igazán szemet gyönyörködtető, mivel két igazán helyes francia fiút helyez a középpontba, sok erotikus és szenvedéllyel teli jelenetekkel.

Arnaud és Guillaume igaz és legjobb barátok. Végzős gimisként élvezik az élet adta lehetőségeket: Guillaume a barátnőjével szeretné elveszteni szüzességét, melyre már oly rég várt.

Arnaudnak azonban más érzései támadnak, neki mást szánt a sors, rájön, hogy homoszexuális. A nemi hormonok benne is rakoncátlankodnak, és ha ez még nem volna elég, beleszeret barátjába Guillaume-be.

A srácok egymásra találnak, és szenvedélyes éjszakákat töltenek együtt.

A film vége nagyon nehezen értelmezhető, kíváncsi vagyok, Ti mit gondoltok, mi ennek a befejezésnek a mondanivalója?

A Juste un peu de réconfort film online francia szinkronnal és angol felirattal megtekinthető itt:

(a sok erotikus jelenet miatt sablonszöveg itt azért helytálló: A film megtekintése 16 éven felülieknek ajánlott.)

A boxer címmel készített filmet a Szimpozion Egyesület kreatív munkatársa, a Meleg szemmel videóblog vezetője, arról, hogy milyen tipikus az előítéletek táplálása bizonyos emberekben - például a homofób emberekben.

Egy homofób és egy meleg találkozásának rövid történetét nézhetjük meg ebben a kisfilmben, mely megpróbál(hat)ja felnyitni a szemét mindazoknak, akik folyton csak ítélkeznek, hogy előbb ismerjék meg a helyzetet, és utána alkossanak véleményt akár az emberről, akár a homoszexualitásról.

A film igazán valós képet mutat a helyzetről, sajnos szinte ráismertem egy volt osztálytársamra, mert ő is hasonló mentalitású volt, mint a film főszereplője. Még megjelenésében is hasonló volt, de belsőre meg teljesen ilyen: beképzelt, felfuvalkodott, arrogáns alak.

Jól rávilágít a rosszindulattal telt emberek miértjeire... miért olyanok, miért ítélkeznek. A filmbéli homofób esetében is kiderül, hogy gyerekkorában verte az apja, őt és az anyját is, ezért válhatott belőle egy olyan felnőtt, aki bandába tömörülve keménykedik - a spanokkal; akinek élvezet másba belekötni, csak azért, mert a saját életével elégedetlen.

A teljes cselekményt nem írnám le, érdemes megnézni a filmet, és biztos vagyok benne, hogy mindenkiben érdekes érzéseket vált ki.

A filmet itt tudjátok megtekinteni:

Amint az a címből kiderül, visszatértem. Újra itthon vagyok, de nem tervezek túl hosszú távra. Kavarognak bennem az érzések, fura itthon lenni. Az elmúlt időszakot szeretném összefoglalni, valamint leírni, mit gondolok a továbbiakról.

A nyaramat Olaszországban töltöttem, elsősorban munkával, de emellett természetesen jutott idő pihenésre, szórakozásra és kikapcsolódásra is. Hétköznap meló volt ezerrel, viszont hétvégén sokat kirándultunk, bejártuk a környékbeli városokat, látványosságokat. Megismertem egy olasz meleg fiút, akivel jóbaráti viszony alakult ki. Fejlesztettem a gasztronómiai tudományomat, legalábbis ami a gyakorlati részét illeti. És mindezen felül: úgy érzem, sokat változtam.

Azzal, hogy előbújtam a szobatársamnak, magabiztosabbnak éreztem magam, és teret tudtam engedni a melegségem megélésének. Jó érzéssel töltött el, hogy kiálltam, és sikerült eloszlatnom a tévhiteket ami benne a melegekről élt. Eszembe jutott, hogy amikor valaki coming out-ol, akkor nem csak magát fedi fel, és magáért a saját jogaiért áll ki, hanem az összes többi meleg sorstársáért is...

Szóval igencsak jól éreztem magam, tetszett a szabadságérzet, tulajdonképpen totál önálló lettem. Sok élménnyel gazdagodtam, és nem bántam meg, hogy kimentem.

Az egyetlen dolog, amit bánok, vagy inkább sajnálok, hogy lemaradtam róla: a GoldenBlog nevezése... mikorra észrevettem, hogy lesz verseny, addigra már nem lehetett nevezni a blogot. Pedig szívesen megmérettettem volna egy ilyen kaliberű versenyen, és ilyen speciális témában. :) A kedves látogatóim pedig gondolom hozzásegítettek volna a siker eléréséhez. ;) Sebaj, talán majd jövőre. :) Bocs, elkanyarodtam a témától.

Szóval most pedig ezen sorokat már itthonról írom, az ágyamon ülve, és sok apró gondolat kavarog a fejemben. A jövőről. Hogyan és hovatovább... Nem szeretnék túl sokáig maradni, annyira elegem van a magyar helyzetből, és úgy alapjába véve a magyar mentalitású emberekből is.

Hamarosan kiderül, mi lesz. Még én sem tudom, de igyekszem kitalálni. :D