guyinshirt

Élni, és élni hagyni - meleg fiú blog

Egy fiatal meleg srác történetei, nemcsak melegeknek!
A blog célja, hogy betekintést nyerj egy meleg fiú mindennapjaiba, véleményébe, közelebb kerülhess ahhoz, hogyan éli életét, és megértsd, miért nem kellene elítélni a melegeket.

A szerző idézetei

"Van, akinek a kék a kedvenc színe, van akinek a piros, olyan is akad, aki mindkettőt szereti!" meleg-leszbikus-biszexuális

Írj privát üzenetet a blog szerkesztőjének!!

Várom az üziket az

odeeeys kuki gmail.com-ra! ;)

A kuki alatt értsd:  @

Akiket én olvasok...

Friss kommentek

Linkpartnerek

Magyarország, de nem hiányoztál!

2012.09.07. 09:09 oDeeey

Amint az a címből kiderül, visszatértem. Újra itthon vagyok, de nem tervezek túl hosszú távra. Kavarognak bennem az érzések, fura itthon lenni. Az elmúlt időszakot szeretném összefoglalni, valamint leírni, mit gondolok a továbbiakról.

A nyaramat Olaszországban töltöttem, elsősorban munkával, de emellett természetesen jutott idő pihenésre, szórakozásra és kikapcsolódásra is. Hétköznap meló volt ezerrel, viszont hétvégén sokat kirándultunk, bejártuk a környékbeli városokat, látványosságokat. Megismertem egy olasz meleg fiút, akivel jóbaráti viszony alakult ki. Fejlesztettem a gasztronómiai tudományomat, legalábbis ami a gyakorlati részét illeti. És mindezen felül: úgy érzem, sokat változtam.

Azzal, hogy előbújtam a szobatársamnak, magabiztosabbnak éreztem magam, és teret tudtam engedni a melegségem megélésének. Jó érzéssel töltött el, hogy kiálltam, és sikerült eloszlatnom a tévhiteket ami benne a melegekről élt. Eszembe jutott, hogy amikor valaki coming out-ol, akkor nem csak magát fedi fel, és magáért a saját jogaiért áll ki, hanem az összes többi meleg sorstársáért is...

Szóval igencsak jól éreztem magam, tetszett a szabadságérzet, tulajdonképpen totál önálló lettem. Sok élménnyel gazdagodtam, és nem bántam meg, hogy kimentem.

Az egyetlen dolog, amit bánok, vagy inkább sajnálok, hogy lemaradtam róla: a GoldenBlog nevezése... mikorra észrevettem, hogy lesz verseny, addigra már nem lehetett nevezni a blogot. Pedig szívesen megmérettettem volna egy ilyen kaliberű versenyen, és ilyen speciális témában. :) A kedves látogatóim pedig gondolom hozzásegítettek volna a siker eléréséhez. ;) Sebaj, talán majd jövőre. :) Bocs, elkanyarodtam a témától.

hungary_i_say_no.jpgSzóval most pedig ezen sorokat már itthonról írom, az ágyamon ülve, és sok apró gondolat kavarog a fejemben. A jövőről. Hogyan és hovatovább... Nem szeretnék túl sokáig maradni, annyira elegem van a magyar helyzetből, és úgy alapjába véve a magyar mentalitású emberekből is.

Hamarosan kiderül, mi lesz. Még én sem tudom, de igyekszem kitalálni. :D

10 komment

Címkék: olasz külföld meleg gondolatok otthon fiú comingout életszemlélet

A bejegyzés trackback címe:

https://elni-es-elni-hagyni.blog.hu/api/trackback/id/tr424757504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nico91 (törölt) 2012.09.07. 20:01:51

Érdekes, én ennyire nem utáltam a hazatérést(...igaz pár év eltelt azóta :D)
Benned ennyire nagy utálatot keltett (kedves?) hazánk?

oDeeey 2012.09.07. 22:11:16

@nico90: Én nem utálom az országot, csak nem szeretem. Nem szeretem, mert éhen halni lehet csak benne, az emberek mentalitása sem tetszik, és így egészében elegem van.
Nézegettem a blogod, látom Te nagy kalandor vagy... :) Érdekes!

nico91 (törölt) 2012.09.08. 09:41:14

Nos igen...kicsit elhamarkodottan kérdeztem :D De egyet kell veled értenem(mind a nem szeretésben, mind a véleményben), a magyar fizetés tényleg "éhen halni sok, megélni kevés...", a mentalitás pedig, "gázolj át mindenkin és utálj mindenkit" (mellesleg én is az eltávozást sürgetem:).

A másik. Kalandor? Én inkább szerencsésnek mondom magam ilyen téren, mindig jókor vagyok jó helyen :D Viszont érdekesnek, tényleg érdekes :D (tudnék is mesélni :) De gondolom te is...vagy bárki, hiszen unalmas ember nincs :D)

vlmworld · http://www.vlmworld.com/ 2012.09.13. 12:59:58

Jól teszed, ha elmész, ennek az országnak ilyen emberekkel nincs jövője (jellemzően nem a politikusokra gondolok).
Ha nem építettem volna fel itt mindent, már messze lennék. Bár, ha jobban belegondolok, a páromon kívül semmi nem köt az országhoz...

oDeeey 2012.09.14. 11:59:07

@vlmworld: Jó hogy elmegyek, mert az olyan emberekkel, mint én nincs jövője ennek az országnak? :O :D Kicsit furán hangzott a mondatod :D
Egyébként hamarosan egy nagy bejelentést teszek itt a blogon. :)

vlmworld · http://www.vlmworld.com/ 2012.09.15. 18:22:53

@oDeeey: Nem, dehogy!
Jó, hogy elmész, mert ennek az országnak nincs jövője - ez volt a mondandóm lényege. Az "ilyen emberekkel" alatt pedig a jellemzően homofób és primitív magyar embereket értettem, csak szerencsétlen volt a fogalmazás. Egy tendencia azért már látszik, a fiatalok sokkal elfogadóbak, ezért talán 20-30 év múlva jobb lesz a helyzet.

Vale1990 2013.06.18. 18:26:36

@oDeeey: Teljesen egyet értek veled!
Én is melegként gyakran tapasztalom és amint lehetőségem lesz rá, külföldre fogok menni. Érzem és látom hogy nincs jövőnk itt. Itt tényleg csak akkor vagy "jó", ha valakinek a csókosa vagy.

Lehet hogy lesz változás itthon előbb-utóbb, mert felnő egy "világlátottabb" generáció, aki élt külföldön és látja a különbségeket, de az ember nem várhat örökké!

tucat 2013.06.20. 01:04:59

@Vale1990:
Az égető problémáink elsöprő többségét - beleértve a legkülönbözőbb kisebbségeinkkel szembeni attitűdjeinket is - nem a külföldön, hellyel-közzel nagyobb mennyiségben felhalmozódó tapasztalatok hazai hiánya, hanem a társadalom tragikus és sajnos jelenleg is növekvő erkölcsi és mentális deficitje okozza, kedves Vale1990.
Meglehet, a fenti mondat ijesztően és érthetetlenül tömör szummája a magyar valóságnak, de néhány részletének és összefüggésének a kifejtésével ezen a blogon is találkozhatsz. Feltétlenül javaslom, hogy ne vizsgáld e kérdést a problémák ősidők óta sűrűsödő Pannon-beltengeréből kiragadva, hanem a társadalmunk és kisebb-nagyobb közösségeinek a mentális és habituális állapotjelzőit használd alaprendszerként, így sokkal érthetőbbé válnak a közgondolkodás súlyosan beteg, alapvetően félelmi fundamentumú felépítményének a részletei is.
Ezzel együtt, tekintve, hogy csak egy életed van - az én világszemléletemből legalábbis ez következik -, semmi kivetni valót nem találok az abbéli törekvésedben, hogy emberhez méltó külső-belső (mentális-lelki-anyagi) körülmények közt, lehetőleg boldogan, és nem önmagad elől is rejtőzködve, szorongással akarod leélni. Az én értékrendem szerint ehhez elvitathatatlanul jogod van, s ha ez csak más országban lehetséges, akkor ott kell megpróbálnod.
Néhány éve ennek az országnak a társadalmában is biztató mentális és értékrendi változások kezdtek erjedni, de a jelenleg regnáló, szalonképes stílusban alig minősíthető közhatalom nemcsak lefagyasztotta az intelligencia hajtásait, hanem alaposan, majd' tőből vissza is metszette. Sok idő és főleg mélyreható változások szakadatlan sora kell ahhoz, hogy ezek a hajtások újranőjenek. Ma ennek semmi jelét nem látom, és meggyőződésem, hogy az esetleges, de sajnos elég valószínűtlen, jövő tavasszal talán, minimális eséllyel bekövetkező politikai átrendeződés és rezsimváltás sem hozhat gyorsan kielégítő eredményeket, tekintve, hogy a jelenlegi, a társadalmat mentálisan (is) szakadékba taszító rezsim mély gyökereket eresztett nemcsak a feudális-dzsentri-katolikus, már-már nemzeti szocialista ideológiát idéző jogalkotásban, hanem az emberek lelkében is: a félelmek és a szorongások gyökereit. Amíg pedig ezek el nem száradnak, az emberhez méltó élet feltételei nemigen tudnak kialakulni. Nyilván érzed, hogy ismét nem csak a melegek gondjáról van szó, és talán kezded érteni azt is, miért lenne végzetes hiba e problémát a többitől különválasztva szemlélni.
A hazai kisebbségek jelenlegi, felemás helyzetében, abban, hogy nem tragikusabb a szitu, kiemelkedő szerepe van annak a ténynek, hogy az Orbán-féle paranoid, keresztény-katolikus rezsimnek minden igyekezete ellenére sem sikerült ideológiailag és politikailag teljesen függetlenné válni az EU-tól, amely ilyképp képes volt valamelyes védelmet nyújtani a már korábban megindult, demokratikus jogállami bimbózás folyamatában érintett magyar társadalomnak, avagy, kevésbé választékosan: a liberális elvi alapvetésű EU védte a magyar demokratikus jogállamiság maradványait és az kiszolgáltatottá váló emberek sokaságát a saját kormányuk elmebeteg ámokfutásának a következményeitől.
De a szabadságharc láthatóan-érezhetően tovább folyik, legfeljebb más, kevésbé látványos, ám hasonló eredményeket ígérő, vagy inkább így mondom: hasonló veszteségekkel fenyegető eszközökkel és főleg célokkal. Ez utóbbiakat, gondolom, nem kell külön felvázolnom. :)
Vannak azért Magyarországnál sokkal sötétebb helyek is a világon, némelyikük nincs is földrajzilag messze tőlünk, s ha másért nem, hát ezért is optimista vagyok. Meg azért is, mert nálunk is jóval nagyobb volt a fény hiánya valamikor, nem is a távoli régmúltban, és kisebb-nagyobb visszacsúszásokkal bár, de mégiscsak előre halad a szekerünk. Most éppen megfeneklett, de majd tovább rángatjuk kitartóan. És messze nem kizárólag az LMBT emberek féderes kocsija ez, hanem az egész, szerencsétlen, önmagát millió módon, ostoba, züllesztő félelmekkel sanyargató Fél-Ázsiáé. Ezért is tartom súlyosan elhibázottnak a diszkrimináció minden formáját és irányát, beleértve azt, a kényszer szülte, de hibás szemléletet is, amely a társadalom többségével (meg főleg önmagukkal ;)) szakadatlanul görcsös, védekező harcban álló kisebbségeket, s köztük a melegeket is jellemzi, s ez ismét csak azt látszik igazolni, hogy mind betegek vagyunk, mentálisan legalábbis tengernyi kínos tünetet produkálunk mind, kivétel nélkül, amint félelmünkben tapossuk-gyötörjük egymást.

Persze, nem baj, ha te mindezt máshogy látod, s ha így van, kérlek, ne légy rest elmondani nekem, nekünk! :)

Valentino1990 2013.06.22. 18:41:14

@tucat: Kedves tucat!

Sok mindennel egyet értek veled, de az én elvem hogy "egy életem egy halálom".
Ha lehetősége van az embernek jobb életre és tudja hogy a saját országában nem változnak a dolgok, akkor igenis élni kell a lehetőséggel.

Mellesleg én is sajnos azt látom, hogy a hatalom bizonyos csoportok ellen uszítja az arctalan tömeget. Sajnos erre az emberek vevők, mert a többség birka.

tucat 2013.06.22. 19:48:10

@Valentino1990:
Attól tartok, csalódást okozok neked, ha kiadós, elemző értekezést vársz tőlem, mert a válaszom ezúttal kurta lesz: maradéktalanul egyetértek veled.

Nem baj, remélem! ;)

Élni, és élni hagyni - meleg fiú blog © 2011 - 2014.

süti beállítások módosítása