guyinshirt

Élni, és élni hagyni - meleg fiú blog

Egy fiatal meleg srác történetei, nemcsak melegeknek!
A blog célja, hogy betekintést nyerj egy meleg fiú mindennapjaiba, véleményébe, közelebb kerülhess ahhoz, hogyan éli életét, és megértsd, miért nem kellene elítélni a melegeket.

A szerző idézetei

"Van, akinek a kék a kedvenc színe, van akinek a piros, olyan is akad, aki mindkettőt szereti!" meleg-leszbikus-biszexuális

Írj privát üzenetet a blog szerkesztőjének!!

Várom az üziket az

odeeeys kuki gmail.com-ra! ;)

A kuki alatt értsd:  @

Akiket én olvasok...

Friss kommentek

Linkpartnerek

Miért vagyok meleg?

2012.01.19. 23:13 oDeeey

(5 évvel ezelőtt, reggel 6:30.)

Szól az ébresztőóra. Kiráz a hideg. Már megint hétfő van, ismét iskola. Annyira nem akarok menni, mert utálok ott lenni. Utálom az embereket, akik ott körülvesznek. De muszáj mennem.

Ma dogát írunk angolból. Bele se nagyon néztem - nem volt kedvem hozzá. Hát mindegy, öltözök. Fogmosás, pakolás és lassan el kéne indulni, mert megint elkések. Nem rohanok, inkább az utolsó pillanatban szeretnék odaérni, nem akarok várni az órakezdésre.

Hát elkéstem, nagy volt a forgalom, na. Már becsengettek, úh basszus azt sem tudom melyik teremben vagyunk. Emelet? Ja igen, ok, ajtóban állva már hallom, hogy a tanár tartja az órát. Kopogok, bemegyek, elnézést kérek a késésért, majd leülök a helyemre. Miközben a padomhoz sétálok máris hallom: "a kis buzi ma is elkésett" Persze ezt nem veszem fel. Kipakolok, és próbálok a tanárra figyelni. A padtársam sehol, így ma egyedül kell "lehúznom" ezt a napot, biztos beteg lett.

Másodfokú egyenleteket vesszük, nem is nehéz. Feladatokat órán közösen oldjuk meg, a tanár szólít a táblához. Na dejó... Kimegyek, az első padban ülők susmogni kezdenek: "mindjárt elolvad a kréta a kezében olyan meleg" majd "mitől fehér a kezed" A tanár persze ezeket nem hallja. Megoldom a feladatot, majd visszaülök a helyemre.

Vége az első órának, jön az angol, ahol csak az angolos csoport marad, a legszemetebbjei... Elmegyek egy forró csokit meginni, a suli másik végén van az automata, addig sem kell ezekkel egy levegőt szívnom.

Csengetnek. Jön a nagymellű angoltanárnő, akiről köztudott, hogy a fél iskola megfogdosta már, és kihívósága polgárpukkasztó is egyeseknek. Engem mondjuk melegként marhára nem érdekeltek a nagy dudái, csak az zavart, hogy mi ment az ő óráján... Kb. mintha egy kiskocsmában lettünk volna. Bármit lehetett csinálni, akár beszélgetni, telefonálni, enni, de még aludni is. Márpedig én szeretem az angolt, és jobban érdekelt volna a nyelvtanulás, mint az értelmes osztálytársaim hétvégi füvezős sztorijai... Erre maga a tancinéni volt vevő, mintha a haverjai lettek volna legalább. Én meg próbálom pókerarcomat felvéve nem kinyilvánítani a véleményem. Bár így is látta rajtam hogy nem tetszik ami itt megy, és ilyenkor belémkötött, hogy te mit csináltál a hétvégén. Persze ezzel csak annyi volt a célja, hogy közösen kicikizhessenek, mert én nem jártam el bulizni, stb. Majd az egyik gyerek beszól, hogy melegbárban se voltam még? Csak egy "Ha-ha, qrva vicces vagy."-ot szóltam rá. A tanárnő pedig erre: hát de miért baj az hogyha meleg? Attól még ugyanolyan ember, mint mi. Homofób vagy? kérdezte a diákot... Majd a diák mondta hogy igeen, utálom a buzikat. A téma pedig csak folytatódott, számomra csak egyre megalázóbb módon... Utáltam ezt a tanárt, beképzelt volt, és ezzel a dologgal sem kiállni akart mellettem, csak úgy tenni, mint aki segíteni akar. Megírtuk a dogát, 10 szót kérdezett, majd rögtön ki is javította, nehogymár  otthon kelljen neki dolgozatjavítással foglalkoznia. Addig csendben vártunk... meg amennyire ott csend volt.

Nagynehezen vége lett az órának, jön a következő: tesi. Utálom a testnevelést. Leginkább azt, hogy úgy kell tegyek, mintha mekkora lelkesedéssel játszanék az osztállyal. A tesitanárunk - mint az összes akit ismertem - egy beképzelt magát kemény alaknak mutató ember volt. 6 kör futás az iskola körül télen, -10°Cban normális edzésnek számított nála. De folyton ordibált is, illetve bökdösött, ha valaki nem hozott tesicuccot, vagy épp rágózott akkor fejbevágta az osztálynaplóval :D Nem is ez a lényeg, hanem amikor játszani kellett volna focit, vagy kosárlabdát akkor inkább leültem a padra, nem akartam az osztálytársaimmal játszani. Általában jól el is voltam én egyedül a padon. Az öltözőben távol helyezkedtem a fokozottan veszélyes emberektől, elkerülendő a beszólásokat, stb.

Következő órára tartva, felfelé haladva a lépcsőn a tesi tanár jött utánam, és rámszól hogy kösd be a cipőfűződ. Majd bekötöm - mondtam. Erre ő: Vagy úgy nem elég lányos? Nagyra nyitott szemekkel bámultam rá, és továbbmentem némán.

Földrajz óra jött. Kisteremben, amit azért utáltam, mert nagyon közel voltak a padok egymáshoz. Pont a mögöttem lévő sorba ültek a keménygyerekek, és mivel a föci tanárnő nem tudott fegyelmet tartani az óráján, elszabadult a pokol. Hátulról rúgdosták a padunkat, amiben 4-en ültünk. Egyikőnk megunta és hátraszólt, enyhén obszcén stílusban, amire jött a válasz de úgy, hogy folyt a gyerek szájából a trágya... kis idővel később én lettem a téma immáron 5-ödjére a mai nap folyamán. oDeeey rib*nc b*zi. Persze úgy csinálok, mintha nem hallanám. A mellette ülő fiú megszólal: nem ribanc, csak buzi. Milyen kedves, nemigaz?

Nem is érdekelt már az egész, mivel tudtam hogy 14 perc, és vége a napnak!! Ezaaaaz! Kicsengettek! Összehányom a cuccomat, és már rohanok is, minél hamarabb elhagyom az épületet annál jobb. Végre mehetek haza erről a nyomortelepről...

(5 évvel ezelőtt, este 10:30.)

crying.jpgTudom, hogy a holnapom is hasonló lesz. Egyedül vagyok, mindenkivel szemben, védtelenül, és ártatlanul. Mit tettem én, amiért ezt érdemlem? Miért vagyok meleg? Miért ilyenek velem? Miért ennyire állatok? Mit csináljak? Hogy lehetnek ennyire férgek, rosszindulatúak az emberek? Nem is tudják, hogy igaz-e amit rám mondanak, csak mondják!

5 komment

Címkék: meleg vagyok miért fiú homoszexuális

A bejegyzés trackback címe:

https://elni-es-elni-hagyni.blog.hu/api/trackback/id/tr463575399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

anonimália 2012.01.20. 14:52:23

Ez sajnos mindenhol így megy, nemcsak a homoszexuálisokkal van ám bajuk. Magyarországon sem ritka az, ami Japánban megy: az osztály kiközösít egy diákot, akit kollektíve lehet utálni és hibáztatni. Bűnbakot keresnek, valakit, akire mindent rá lehet fogni, akit mindenért lehet szekálni, akin le lehet verni a feszültséget. Erről nekem mindig az Elfen Lied című anime jut eszembe, nem tudom, ismered-e, hallottál-e róla, úgyhogy leírom az idevágó részét. (Lehet, hogy egy kicsit zavaros lesz, de nem akarom sokat taglalni, mert hátha ismered a sztorit, úgyhogy csak a 8. rész felét próbálom röviden összefoglalni.)

Lucy nem emberi lény, ez látszik is rajta - szarvai vannak. A többi gyerek emiatt folyton bántja, kiközösítik, és van egy fiúbanda, akik kifejezetten szemetek vele. (Mondván: "Nem is vagy ember!") Lucy nem vág vissza, némán tűri a megaláztatást nap mint nap. Egyetlen vigasza, mely még tartja benne a lelket, egy kiskutya lesz, akinek mindig visz egy kis maradékot a menzáról.
Egyik osztálytársnője egyszer megmenti a fiúk piszkálódásától, és felajánlja Lucynek a barátságát. Lucy vele osztja meg a következő gondolatokat (a magyar fordításból idéznék):
"Itt minden gyerek szerencsétlen. Ha szerencsétlen vagy, akkor szükséged van valakire, aki még nálad is szerencsétlenebb."
Azt kívánja, bárcsak erősebb lehetne - innentől jön a valóságtól elszakadó rész -, és nem sokkal később feléled benne a képesség, hogy láthatatlan kezeket irányítson kedve szerint. (Ugyebár az elején írtam, kezdetektől fogva nem emberről van szó.) Másnap mesél újdonsült barátnőjének a kiskutyáról, és megkéri, ne szóljon róla senkinek. Következő délután a fiúk elkapják a kiskutyát, erre persze Lucy kiborul. A srácok meg akarják alázni, és a kiskutyával zsarolják, erre Lucy hasba rúgja a bandavezért - ő pedig kiadja a parancsot az egyik srácnak: "verd agyon azt a dögöt".
Szegény kiskutyát agyonverik, Lucy pedig sokkos állapotban figyeli a történéseket. Ekkor szalad be a barátnője, és kéri a fiúkat, hogy álljanak le. "De hát te szóltál nekünk a kutyáról!", mondja értetlenül a bandavezér. Lucy ekkor ábrándul ki teljesen az emberekből, és "Akik nem emberek, azok ti vagytok!" felkiáltással lemészárolja a láthatatlan karjai segítségével a körülötte álló bandát.

Szóval a lényeg, hogy az emberek kegyetlenek és rosszindulatúak tudnak lenni, főleg az olyan dolgokkal szemben, amiket nem tudnak elfogadni, nem tartanak normálisnak, nem értenek. És mindig szükségük van valakire, aki még náluk is szerencsétlenebb (valamilyen szemszögből), hogy rajta vezessék le azt a stresszt, amit a saját szerencsétlenségük okoz nekik. Sajnos nekünk még láthatatlan karjaink sincsenek.
Sajnos erre a helyzetre nemigen van gyógyír. Max. a fokozott, állandó, pártatlan tanári felügyelet lenne, de hát már a pártatlan se mindig jön össze, ha egyszer egy meleg és egy hetero közt kell igazságot tenni. :(

Ajánlanám ezzel kapcsolatban a következő filmet (nem láttam az ajánlóidban, ezért merem remélni, hogy újat tudok vele mondani :))...:
Az osztály
Egy észt dráma arról, hogyan közösít ki egy osztály valakit, és hogyan közösítik ki azt is, aki védelmezni próbálja. Az események egyre durvábbak lesznek, s végül a kiközösített srácok már nem bírják tovább, a megtorlás mellett döntenek.
www.imdb.com/title/tt0988108/

Reméljük, egyszer el- és befogadóbb lesz a világ.

tucat 2012.01.21. 00:41:54

Nagyon tetszik az elbeszélésed, oDeeey! Nem kevésbé Anonimia hozzászólása, aki remekül összefoglalta a gyűlölettel táplált, a biztonságot a gyengék össznépi, csoportos kirekesztésében kereső bűnbakképzésének anatómiáját. Így érett be annak annak a kis fickónak a kivégzése is, akinek a nevében a gyűlölet és kirekesztő felebaráti szeretet egyháza ontja az isteni igét két évezrede, konzerválva az emberek félelmeit, amelyeknél fogva mindig is kénye-kedve szerint manipulálhatta őket. De ilyen lelki mechanizmus működtette azokat a félelmeket is a nem is oly régi korok embereiben, amelyek arra késztették őket, hogy mélyen átélt gyűlölettel és látványosan kinyilvánított megvetéssel viszonyuljanak a kínpadon vergődő halálraítélthez, jelezvén a brutális végrehajtó hatalom iránti, álságos, a beteges szorongáson alapuló lojalitásukat...
Ma már jól ismerjük az ember viselkedését is alapvetően meghatározó félelmek működését, de kezelni nem tudjuk, mert folyton a legyőzhetetlen hatalmi érdekekbe ütközik az igyekezetünk. Csillapítani is csak lassan tudjuk, kisebb-nagyobb visszaesésekkel. Most éppen lefelé tart a folyamat: romlik a társadalom mentális állapota, másutt már próbáltam megmutatni, miért. Mégis töretlenül optimista vagyok, néha magam sem értem, mi okból, inkább csak érzem, hogy muszáj annak lennem, s mióta ide, erre az oldalra is rendszeresen bekopogok, ez az érzés egyre erősebb bennem, sőt a korábban eltemetett elképzeléseim is újra felszínre törnek. :)

Anoimia írja, hogy a jelenség általánosan emberi (hozzáteszem: általános jellemzője, tkp. létrehozója és fenntartója a földi élővilágnak, de az emberi értelem roppant hatékonnyá teszi), és messze nem csak a melegeket sújtja. Teljesen igaza van. Éppen ezért nem is csodálkoztam az egyébként együttérzéssel olvasott elbeszélésed élményanyagán, de a tanárok magatartása egyenesen lenyűgözött. Nem, inkább elkápráztatott. Ez sem jó szó..., talán ez: a hányingerig felkavart. Ha ezek az emberek a társadalom elitje, akiknek a műhelyében a jövőnk készül, akkor... Nem, nem folytatom inkább, későre jár, jobb, ha nem keserítem magam éjszakára. Pedig sajnos okom van azt gondolni, hogy a bemutatott, tanárnak titulált egyének figurája sem egyedi, sőt, alighanem jellegzetesnek mondható inkább, talán még a színvonalasabbnak számító iskolákban is. Persze, ezt nem tudhatom biztosan, de elnézve a "társ"-adalom általános állapotát, és kiterjesztve ezekre az oktató foglalkozású (nevelniük is kéne, de eszerint jobb, ha azt ennél intenzívebben nem teszik, sőt ily módon ennyire sem kéne) figurákra is a fentebb vázolt, ösztönös és primitív emberi (és állati) mentalitást, nem tudok kedvezőbb képet elképzelni általában sem a magyar iskolákról. De ilyet szívesen elképzelnék:
- oDeeey, kérlek, kösd meg a cipőfűződet, mielőtt elbotlasz benne!
- Jó, majd megkötöm.
- Kérlek, most tedd meg! Nem olyan nagy fáradság az, és tényleg balesetet okozhat, ha így rohansz a lépcsőn. Kérlek, fiam... Add ide a táskádat, megfogom addig!
- Hát, jó...
- Oké, oDeeey, :) így már rendben van. Most menj, fiam! :)
Vagy:
(...)
- Meleg bárban voltál, mi, kis b*zi? :D
- Miért beszélsz így a társaddal? Csak nem az zavar, hogy netán meleg?
- De. B-zi, kis k*csög! Hahaha!
- Elkeserítő, hogy ennyire vak vagy, fiam! És úgy látom, mind azok vagytok. Azt hiszem, jó lenne, ha sokat beszélgetnénk ezekről a dolgokról. Az angol órán erre nem sok lehetőség van, de igyekszem megtalálni a módját, mert nem szeretném, ha ennyire sötétek maradnátok egy sor kérdésben. Nagyon nem jól van ez így. Nem a ti hibátok, hogy ennyire tudatlanok vagytok, de az én hibám és személyes kudarcom lenne, ha hagynám, hogy ilyenek maradjatok. Nem fogom hagyni! Most pedig, mivel erre nincs több idő jelenleg, arra kérek mindenkit, hogy a jövőben a jelenlétemben senki ne beszéljen így se oDeeeyről, se oDeeey-jel, és általában senkiről, aki semmi rosszat nem tett! A részleteket majd később elkezdjük megbeszélni. Akkor hát, nincs más hátra, mint előre, elő a könyvet! Let's start out with our exercises! oDeeey, would you be so kind to read your homework: what you've wwritten about how you'd spent your last weekend...

Valami ilyesmi. Tudom, nehéz ügy ez, mert a sudár farönkök :D mélyre eresztik a gyökerüket, de valahogyan csak el kell kezdeni az erdőgazdálkodást... :)

Köszönöm mindkettőtöknek az esti olvasmányélményt!

Aludjatok jól! Szép és békés legyen az álmotok! :)

tucat 2012.01.21. 21:07:31

A bejegyzésed végén kérdéseket tettél fel, amelyekre ugyan már születtek válaszkezdemények másutt, a többi bejegyzéseid alatt, de itt most szépen összegyűjtötted a legfontosabbakat, ezért, legalább az utalás szintjén, megpróbálom sorra venni őket.

1. Egy témakört mindjárt át is ugrom, mert azzal már elég részletesen foglalkoztunk: "Miért ilyenek velem? Miért ennyire állatok? (...) Hogy lehetnek ennyire férgek, rosszindulatúak az emberek? Nem is tudják, hogy igaz-e, amit rám mondanak, csak mondják!" - kérdezed.
Azt hiszem ezt a kérdést, a falkaszellem kialakulását, a falka biztonságát jelentő, félelmi alapú azonosulási törekvések működését már kielégítően körbejártuk korábban, s bár hónapokig lehetne még értekezni az izgalmas részletekről, ez itt most nem célunk. Persze, ha van érdeklődés a kérdés iránt, és te, gazda, jóváhagyod, akkor jobban is elmélyedhetünk ebben. De most ne tegyük!

2. "Tudom, hogy a holnapom is hasonló lesz. Egyedül vagyok mindenkivel szemben, védtelenül és ártatlanul."
Visszakérdezek: honnan, miből tudod, hogy a jövőd is hasonló lesz? A társadalom tovább erősödő maszkulin légkörére és sötétedésére gondolsz? Meg arra az anarchiára, amely január elsején végképp elszabadult, kiszorítva nemcsak a demokráciát, hanem a jogállamiságra is megsemmisítő csapást mérve? Valóban ez történt, amikor minden létező jogalkotási előírás megkerülésével elfogadták azok, ott, "fent" azt a valamit, amit Alaptörvény néven kellene tisztelnie mindenkinek, no, meg szintén a középkort idéző sarkalatos törvényeket, amelyeket nyilvánvalóan további, hasonlóan emelkedett jogszabályok követnek majd. Igaz. De ezek nem csak téged sújtanak, hanem az egész falkát (szívesen nevezném társadalomnak, de sajnos az egészet, ahogyan van, nem tartom méltónak e humanoid létezési lényegű csoportosulást jelentő titulusra), méghozzá keményebben, mint azt ma sokan gondolják, beleértve a dolgok nemzetközi politikai és jogi, s nem is utolsó sorban gazdasági következményeit. A ma esti szimpátiatüntetés a kormány, vagy inkább Orbán Vektor - Anonimia kedvéért, aki e Vektort is a megfelelő irányba tudja fordítani bármely véges, vagy végtelen dimenziórendszerben, és meglepően egyszerű, bináris alapú algoritmusba: |0| is tudja foglanli :D) - mellett, sem sokat használt a helyzetnek. :D Mondhatod, hogy hagyjuk ezt, mert semmi köze a kérdéseidhez. De van, sajnos, persze, nem feltétlenül definitív jelentőséggel.
Tévedsz is, például
- nem vagy egyedül;
- nem vagy védtelen,
legalábbis nem teljesen, és nem jobban, mint bárki más. A durva látszat ellenére sem. Példa: nemrég egy embert bozótvágó karddal szabdalt halálra a támadója egy bolt eladóterében, miközben a kamera felvételein remekül látszott, hogy vásárlók és polcot rendezgető eladók is sétafikálnak a közvetlen közelben, akik, persze, látva a vérfürdőt, minden különösebb sietség nélkül odébb állnak. Nem vigasztaló, tudom, de hozzá kell tenni, hogy az áldozat nem meleg volt, hanem hetero, aki miatt a kivégzést végrehajtó, emberszabású lény erősen féltékeny lett, és gyilkos haragra gerjede ő ellene :)... Senki sem tett semmit, csak a vitézi tett befejezése, s a hős távozása után hívták a rendőrséget, azok meg a halotthoz a mentőt.
Miért is mondom el ezt? Mert ennél te sem vagy védtelenebb, és senki sem az. Úgy is mondhatnám, hogy egy, a félelmei által, programozottan lezüllesztett csürhében mindenki veszélyben van, s már azt sincs értelme mérlegelni, hogy ki inkább, ki kevésbé.
Másrészt vannak barátaid is. Olyanok is, akikkel még sosem találkoztál, de kedvelnek szeretnek téged, és nem akarnak a sorsodra hagyni. Nincsenek is kevesen, igaz, sokan se, de eléggé elszántnak tűnnek, nemde? ;) Mire mész velük? Jaj, már! Hogy kérdezhetsz ilyet? :) Többre, mint gondolnád! De erről majd később, talán egy másik bejegyzésed alatt...

3. "Mit tettem én, amiért ezt érdemlem? Miért vagyok meleg?"
Ez úgy hangzik, mintha egyetlen kérdés lenne, mintha összekapcsolnád a lelkiismeretedet a melegséged tényével. Nem kéne pedig, mert ez így azt jelentheti, hogy a melegséged valamilyen bűnöd, vétked, mulasztásod eredménye, büntetése lehet. Nem az! Már hogy a mátrai, zivataros, borongós, bús francba' lehetne az?! Valójában nem tudjuk még egészen pontosan, mitől és hogyan alakul ki az emberek szexuális orientációja, de azért már sok mindent tudunk róla. Azt mindenképpen, hogy senki sem tehet róla, te sem. De a szüleid sem (korábban édesapád nyakába igyekeztél varrni a felelősséget, de úgy rémlik, erről már sikerrel lebeszéltelek). Az ilyen tárgyú kutatások legfrissebb és legelfogadottabb eredményeinek tudományos összegzését már olvashattad itt, valamelyik bejegyzésed alatt. A lényeg még egyszer: semmit sem tettél, és főleg semmi rosszat! Ezt ne kelljen még egyszer elmondanom, te, oDeeey, mert akkor... :) Tényleg hidd el, kérlek, hogy semmivel sem vagy bűnösebb, mint bárki, aki emberként élt, él, vagy élni fog, sőt, nagyon úgy érzem, hogy szeplőből és anyajegyből ;) is sokkal kevesebbet viselsz, mint a legtöbb ember! Nagyon ártatlannak érezlek téged, s az intuícióim ritkán csalnak. Ha nem így gondolnám, nem hiszem, hogy ennyire kedvemet lelném abban, hogy itt lehetek veled, ha másként nem, hát a blogodon. :) Szóval tényleg szeretném, ha elhinnéd végre, és megnyugodnál: nemhogy rossz nem vagy, hanem ritkaságszámba menően jó gyerek! Nem vicc! Nagyon komolyan mondom. Nem is beszélek most többet erről, mert a végén túlságosan őszinte leszek, s az már stilisztikailag sem lenne ide való, s meg is kapnám érte nyilván a magamét. :)

4. "Mit csináljak?"
Már erről is esett néhány szó másutt. A lényeg: semmit, semmi különöset. Élj! Tisztán, ártatlanul, ahogyan eddig is tetted! Teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy egy ekkora értékű, ilyen tisztaságú gyémántért ne hajoljanak le olyanok (is) akik tényleg megérdemlik, hogy ékesítsd az életüket! A zárójelbe tett "is" azonban figyelmeztetés: mások is felfigyelhetnek rád, s esetleg, éppen a már-már gyermeki tisztasággal ragyogó ártatlanságoddal visszaélve, használhatnak bizonyos szükségleteik önző kielégítésére, a viszonzás mély és eltökélt szándéka nélkül. Tehát ne légy gyanakvó, hogy észrevehesd a hozzád hasonló és hozzád méltó drágakövet, de légy éber, hogy észrevedd a hamisan csillogó, értéktelen és veszélyes üvegcserepeket!

Ugye, érted? Tudom, hogy ez bosszantani fog, de most, a fentiek nyomatékául, mégis mondom neked: bár én lehetnék az az ékkő, amelyet viselsz, s bár te lehetnél az én lelkemben ragyogó drágakő (valamiképp már az vagy, sajnálom, ez ellen immár semmit sem tehetsz :))! Ez nem vicc! Mosolyogni szabad, de a röhögés mellőzni kéretik! :)

Nos, akkor már azt is bevallom, hogy néha ilyen gondolatokkal alszom el, s ha emlékszem is az álmaimra, sosem ébredek meggyötörve, s a lepedőm is száraz, :D és még csak nem is gyűrött. :) Semmi pajzánkodás! Ez azt jelenti, hogy nyugodtan, jól aludtam - ami sajnos nem túl gyakran fordul elő velem. De mostanában megesik. ;) :)

Higgy nekem, oDeeey! Nem hízelegni akarok, nem is vigasztallak, hanem azt mondom, amit tisztán igaznak gondolok és érzek! Versben is elmondtam már, s ha úgy adódik, hát elmondom újra, akár többször is. :)

Aludj jó! Úgy, ahogyan a tiszta, romlatlan lelkű emberekhez illik!
({) :)

oDeeey 2012.01.22. 21:48:09

@anonimália: Igen, jellemző ez a kiközösítés globálisan nem csak melegekre, de talán egy nap másként lesz.
@tucat: A bejegyzés néhány évvel ezelőtti napomat hivatott leírni, és a végén szereplő kérdések tulajdonképpen a monológomhoz tartozott, rgo nem vártam rá választ. Épp ezért a "tudom, hogy a holnapom is hasonló lesz" az akkori állapotra utal, és nem a jelenlegi elképzelésemre a jövőt illetően.
Mára már másképp áll a dolog, tudom hogy nem vagyok egyedül, és azt is, hogy védtelen sem.
Mindenesetre köszönöm a válaszaitokat. :)

tucat 2012.01.22. 22:04:02

@oDeeey:
:)
({)
:)

(A nyers, bárdolatlan és autentikus emberi természet miatt, amely a szellemileg, mondjuk így: alultáplált emberek magatartását mindig is irányítani fogja, sajnos holnap még nem lesz ez másképp. Talán holnapután. :) De ezen sokunknak kell dolgoznunk, méghozzá rengeteget, és szinte betegesnek tűnő megszállottsággal. Én benne vagyok! Mert ennél értelmesebb életet el sem tudok képzelni! Őrültség? Tudom, a legtöbben annak tartják. De olyan is akad, aki nem, mert érti, miről beszélek. ;))

Akkor még egyszer, ezt nektek (nyugi, várd ki a végét! :D):

({)
;)

Élni, és élni hagyni - meleg fiú blog © 2011 - 2014.

süti beállítások módosítása