Élni, és élni hagyni - meleg fiú blog

Ezúttal egy olyan meleg filmet ajánlok nektek, melyben szélsőséges jelenetek is vannak ugyan, de egy esti filmnek épp elmegy. Bevallom őszintén nekem az első fél óra után már unalmasnak tűnt, de gondoltam azért megosztom veletek, hátha másnak elnyeri a tetszését.

Jonathan és Bobby tinédzserkoruk óta ismerik egymást, és mondhatni elválaszthatatlanok.

Amikor Jonathan-t New Yorkba szólítja az egyetem és a jövője, Bobby otthon marad a szüleivel Clevelandben.

Idővel azonban Bobby sem bírja tovább, és Jonathanhoz költözik, aki eléggé bonyolult, nem épp mindennapi kapcsolatban él az extravagáns Clare-rel.

Majd ezek után kezdetét veszi hármójuk közös, botrányoktól sem mentes családi élete...

Mi lesz ebből? Egy igazi szerelmi háromszög? Meglehet.

Az Otthon a világ végén teljes hosszúságú filmet (angol szinkronnal, és youtubeon bekapcsolható magyar felirattal) itt tudjátok megnézni:

Fontos közlemény. tucat nevű hűséges olvasónk jelezte számomra az alábbi felhívást, melyet egy levélből idézett:

Hihetetlen.

Holnap, politikai vezetők Szentpéterváron egy olyan új törvényt fognak megszavazni, ami illegálissá tenné nyilvánosságban beszélni arról milyen melegnek, leszbikusnak, biszexuálisnak, vagy transzneműnek lenni.

Aktivisták az egész országban megpróbálnak megtenni minden tőlük telhetőt, hogy megállítsák ezt, de attól tartanak nem lesz elég a munkájuk - ez az egész szabályozás akár országosan is elterjedhet ha nem szólalunk fel!

A világ minden pontjáról szükségük van a támogatásunkra, mégpedig gyorsan.

Rászánnál 2 percet sürgős felhívásunkra, és felemelnéd a hangod az ügy érdekében? A világ több tájáról is kapcsolatban vagyunk nagykövetségekkel, a petíciót pedig hamarosan továbbítani fogjuk.

www.allout.org/russia_silenced

Én alá is írtam a petíciót, a honlapon keresztül, és bízom benne, hogy elérünk ezzel valamit. Kérek mindenkit írja alá, mert itt az emberek egyenlősége és a jogaik forognak veszélyben.

Segédlet, hogyan írhatjátok alá a petíciót:

1. Kattintsatok a linkre: http://www.allout.org/russia_silenced

2. A megjelenő weboldal jobb oldalán lesz egy űrlap, melyet ki kell tölteni az alábbiak szerint, és elküldeni a SIGN gombra kattintással.

Ma aztán utánakerestem a dolognak, és elfogadták a törvényt. Így aztán jelen helyzetben - ha Oroszországban lennénk - illegálisan írnám ezt a blogot, tilos volna beszélni arról milyen érzések kavarognak bennem melegként, nem lenne megengedett egyetlen szót sem beszélni a homoszexualitásról nyilvánosan.

A petíciót továbbra is alá lehet írni, a linkre kattintva, és tegyétek meg ti is, mert valóban, mint tucat írta:

Ne higgye senki, hogy ami Oroszországban történik, ahhoz semmi közünk, mert messze van, mi közünk hozzá! Ami ma ott történik, az könnyen itt is izzasztó valósággá formálódhat alattomosan! Gondoljatok csak az Alaptörvényre, a családok jogállásáról szóló törvényre, meg egyáltalán a hatalomnak az egyház támogatása iránti szükségére... Ez nem a melegek ügye, hanem az emberi méltóságot és alapjogokat érintő kérdés, amely mellett senki sem sétálhat el zsebre dugott kézzel!

Mini "közvélemény kutatást", inkább szavazást indítottam a blogon, minden hónapban lesz egy kérdés, melyre a látogatóktól várok választ, szavazás keretében.

Minden szavazás a hónap végéig tart, majd új kérdés kerül kiírásra. A lezárult szavazásokat párosával fogom kiértékelni, majd egy külön bejegyzésben leírni a hozzá fűződő gondolataim.

1. - Hány évesen jöttél rá, hogy meleg/leszbikus vagy?

Érdekelt, hogy az oldalamat látogatók körében ki hány évesen jött rá arra, hogy más. Márcsak azért is voltam erre kíváncsi, hogy lehet-e úgymond egy általános vonalat húzni, hogy mikor is ismerjük ezt fel.

Összesen 42 szavazat érkezett. A legtöbben 15 évesen, vagy afeletti életkorukban jöttek rá, hogy melegek/leszbikusok. Én már 12 évesen is éreztem az érzéseket, beismerni viszont csak pár éve ismertem be magamnak, csakúgy mint a válaszadók közel 24%-a.

A szavazók 19%-a pedig 13-14 éves korában döbbent rá, míg 14% már 12 éves kora előtt tudta, hogy más - ezutóbbi pl egyik kedves leszbikus ismerősöm, aki már az óvodában is érezte, hogy a lányok érdeklik.

Érkezett egy egyéni válasz is: "Irányultságom tisztázatlan, de egy ideje nem is ezt tartom a legfontosabbnak."

Nos valóban nem minden az identitás, de az érdekelt volna engem konkrétan, hogy mikor jöttél rá arra a tisztázatlan dologra :)

2. - Előbújtál már családodnak/szüleidnek?

Sajnos (vagy nem, nekem igen) elég szomorú a helyzet etéren. 24-en szavaztak, ebből 8 plusz a 2 egyedi választ író ("meghalnék, ha kiderülne";"Szeretnék, de leírhatatlanul rettegek a következményektől"; azt a választ adta, hogy nem bújt még elő, és nem is igazán szeretne, tehát inkább örökre titokban tartja. Ez probléma szerintem ma Magyarországon, hogy mindenkiben csak az előítélet van, és szomorú, hogy emiatt mennyit vívódunk.

Ez van. A további számok: 16,67%-uk a válaszadóknak már előbújt, mégpedig az édesanyjának. Közel 13%-nél az egész család tud róla, 8% mondta azt, hogy mindkét szülőjének előbújt, és mindösszesen 4% (1 ember) volt az, aki az édesapjának coming out-olt. Érdekes.

Köszönöm szépen a válaszokat, legyetek aktívak a következő szavazásokon is! :) 

Ma van 1 éve, hogy előbújtam édesanyámnak, és elmondtam: meleg vagyok. Egyik barátom egy rögtönzött riport keretében kérdezett a homoszexualitásom megéléséről, valamint arról, hogy mit adott az elmúlt egy év számomra, így most mesélek nektek.

Mi változott, mióta előbújtál?

- Sok minden nem változott, én lelkiekben persze pozitívan változtam, de amúgy más egyéb nem igazán. Anyuval nem beszéltünk róla azóta sem, ma volt eszembe egy csomószor de nem tudom felhozni.

Hogy érzed megérte elmondani neki? Megérte kinyílni a világ felé?

- Megérte, mert addig nem tudtam volna lelkileg rendbe jönni. Csak jó lenne ha beszélnénk is róla, de majd idővel...

Persze majd szép lassan édesanyád is hozzászokik, és ő is nyíltabban fogja ezt az életet szemlélni. Egy év telt el, volt aki emiatt elvesztettél? Azt mondod, hogy a barátaid, az édesanyád jól állt hozzá, de volt olyan, akitől emiatt távol kerültél?

- Igen, mindenki jól fogadta, és nem volt olyan barátom aki emiatt eltávolodott volna.

De biztos volt olyan, akit az életed során elvesztettél emiatt, vagy nem így volt?

- Szerintem csak olyan embereket vesztettem el a melegségem miatt, akiket el kellett hogy veszítsek --> homofóbok.

Értem, tehát egy percig sem bánod őket.

- Nem bizony, örülök hogy megszabadultam tőlük!

Azt mondod lelkileg sokat változtál, fejlődtél. Megkérdezhetem, hogy ezt hogy érted? Bátrabb lettél?

- Természetesen megkérdezheted. Elfogadtam saját magam! ez a legnagyobb fejlődés!

- Mert ezelőtt magam is "korholtam" azért ami vagyok, milyen dolog már ez, stb... melegként élni...
- Voltam szerelmes is ebben az 1 évben, egy húsvér meleg fiúba, de aztán szomorú vége lett.

Igen a távolság... olvastam a blogodon.

- Kitisztultam, jó hatással voltak rám a pozitív tapasztalatok: a barátaim és anyu is ugyanúgy szeret továbbra is

Tehát eleinte nehezen viselted el, hogy meleg vagy. Mit éreztél emiatt?

- Azt éreztem, hogy úristen én nem akarom ezt... hogy mindenki utáljon, hogy lenézzenek, hogy gúnyt űzzenek belőlem, és ezért próbáltam mindent elnyomni, direkt lányokat nézni, stb... de ennek vége. és jobb így, hogy önmagam lehetek, nem kell színészkedni!

Lehet ilyenkor bárkit is okolni? Nem okoltál senkit sem amiatt, hogy meleg vagy?

- De. Apámat. Mert nem volt ott, amikor kellett volna, nem volt jó apa.

- Mai napig nem tudom, mit gondoljak a homoszexualitás okáról, hogy mitől meleg valaki, az a bizonyos hibás gén az oka, vagy pedig a környezeti hatások, nevelés? Esetleg mindkettőnek szerepe van... fene tudja. De én apámat okoltam egy ideig. Már nem, mert nincs értelme, meleg vagyok és kész.

Változtak valamit a mindennapjaid?

- Mondhatni, hogy teljesen megváltoztak a mindennapjaim, mert nyilván így "megtisztulva" élve már nem hessegetem el a meleg gondolataim, és teljesen nyitott vagyok a témára, érdeklődöm, blogot írok :) valamint derűsebb vagyok mint az előbújás előtt, hisz hatalmas teher esett le a vállamról.

Kinyíltál a világ felé, ez azt jelenti, hogy bátrabb lettél?

- Bátrabb, így van! Próbálok bizonyítani az embereknek, jobb ember is lettem, - úgy érzem - és azon vagyok, hogy minél többen jó véleménnyel legyenek rólam, hogy egyszer amikor esetleg odajutok hogy mindenkinek előbújok, akkor ne az előítéletek jussanak eszükbe a homoszexualitásról, hanem az, hogy én milyen ember vagyok :)

Igen, engem is sokszor ez motivál :) Azt mondod zárkózott voltál. Ez hogyan nyilvánult meg?
Hiszen egy csomó barátod van, nem lehettél egy egy teljesen depis csak befelé forduló srác ezelőtt sem...

- Iszonyatos hangulatingadozásaim voltak. (olykor ma is vannak, de ezek már elenyészőek azokhoz képest)...
Pl. volt olyan hogy suliban biliárdoztunk, elröhögcséltünk meg minden, majd a buszon ülve már elmerengtem, szorongtam attól, hogy mikor tudok előbújni és ezt a barátaim is észrevették, de egy ideig senkinek nem mertem elmondani.

Sokat jelent számodra, hogy mit mondanak rólad? Fontos az emberek visszajelzése?

- Részben adok az emberek véleményére, ha rosszat mondanak rám, nem esik jól. Próbálok utánajárni miért van valaki negatív véleménnyel rólam, ha van értelmes indoka, akkor elkönyvelem, ha nincs, akkor pedig nem érdekel a véleménye.

Tehát ha jól értem, sokat számított az előbújásodhoz az, hogy kiszakadtál abból a közegből amiben voltál?

- Így van amíg a homofób osztálytársaim vettek körbe, persze hogy nem tudtam és nem is akartam az elfogadás majd coming out útjára vergődni.

Most hogyan gondolkodsz magadról? Mit gondolsz miben vagy tehetséges?

- Nos, úgy érzem hogy több lett az önbizalmam is ezzel együtt, nem lettem egoista, de a jó dolgokat tudom elmondani magamról inkább.

- Egyre jobban szeretnék kitörni a szakmámban, új kihívások, projektek is voltak az elmúlt 1 évben, sok tapasztalattal gazdagodtam, és így ezen a téren is pozitív dolgokról mesélhetnék.

Nincs valami amihez hasonlíthatnád magad?

- Magam mihez hasonlítanám? hm... olyan vagyok mint egy vérbeli skorpió! :D Ha bántanak sajnos bosszúálló vagyok, ez pl. egy negatív tulajdonságom, a haragtartó mellett... de igazából az "amilyen a mosdó, olyan a törülköző" elven viszonyulok másokhoz. Én kedves vagyok mindenkihez alapértelmezetten, és ha ezt vissza is kapom akkor az is maradok.

Arra már rájöttem, hogy számodra a kommunikációs eszközök, illetve a nyelvek az életteret jelentik, de mennyire fontosak az életedben mondjuk a különböző művészetek?

- Jó érzéssel tölt el, hogy Leonardo da Vinci is meleg volt, és mekkora név a művészetek terén...

Mi a helyzet a zenékkel amelyek meghatározóak, és sok mindent elmondanak a bensődről?

- Zene nélkül nem vagyok jól. Nálam mindig szól valami, ha otthon vagyok. Mindenféle stílust szeretek, az érzelmesebb zenék utalhatnak olykor a bensőmre, (pl ha megosztom facebook-on). Van olyan zene, amire azt mondom ezt azért szeretem, mert olyan mintha az életemről énekelne :D

Köszönöm, hogy kérdezhettelek!

-Nincs mit! :)